Érszűkület

Az érszűkület az érelmeszesedés következménye, mely az érfalak megvastagodásához, az érfal rugalmasságának csökkenéséhez, a belső keresztmetszet kóros beszűküléséhez vezet. Az érelmeszesedés (orvosi szaknyelven: atherosclerosis, arteriosclerosis) az artériák vagy más szóval a verőerek megbetegedése testszerte. Szervezetünkben az ütőerek (artériák) az életkor előrehaladtával meszesednek. Az érszűkület, mint kórkép általában ún. perifériás ereket, azaz végtagi és nyaki ereket foglal magába.

Az alsó végtagi érszűkület előfordulása mintegy 5 % az összlakosságban. A végtagi érszűkület legsúlyosabb szövődményei miatt amputációra kerülhet sor. Magyarországon évente 6000-8000 amputációt végeznek, amelyek jelentős része a dohányzásra vezethető vissza.

Az érszűkület okai
A meszesedő érhálózat rugalmassága folyamatosan csökken, az erek elmerevednek, az érbelhártya felülete egyenetlenné válik kedvezve a vérzsírok és a vér alakos elemei megtapadásának. Az érelmeszesedés következtében az erek beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak, hasonlóan a vízkövesség miatt elduguló csővezetékhez. Az érelmeszesedés összetett folyamat, családi halmozódás, genetikai okok mellett az ismert legfontosabb szív-és érrendszeri kockázati tényezők: a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Kiemelendő a dohányzás, az elhízás, és a mozgásszegény életmód.
Az érszűkület tünetei

A kórkép lényege, hogy a vérellátást biztosító verőerekben beszűkül a véráram útja. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez. Eleinte ez általában nem okoz panaszt, azonban a betegség előrehaladtával egyre kisebb fizikai terhelés hatására is megjelennek a panaszok. Az érszűkület időben való felismerése a későbbi súlyosabb problémák elkerülését jelentheti. Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli, krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után nagyfokú izomfáradságról panaszkodik.

Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület! Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek. A szívkoszorú ereknél fáradságérzetet, megterhelésnél heves fájdalmat a szívtájon – amely kisugározhat a karra vagy nyakra – okozhat az érszűkület, de erről a kórképről a szívinfarktus témánál írunk részletesen.

Kapcsolódó termékünk